Utak önmagunkhoz
"Ha
a pozitív megküzdés módjait vizsgáljuk, akkor ki kell térnem egy nagyon
különleges lehetőségre is, amit a szakirodalom is egyre becsesebbnek
talál, és ezt úgy nevezzük, hogy a felülemelkedés copingja. Tegyük fel,
hogy harmincéves korodban ért téged egy trauma. Ezt valahogy túlélted,
de nem dolgoztad fel, tehát ketyeg a szervezetedben az időzített bomba.
Ilyenkor a lehetséges mód, ahogy segíthetsz magadon, ha azzal az
éneddel, amely akkor átélte azt a bizonyos helyzetet, dialógust
kezdeményezel, és megbeszéled vele azt, ami ott és akkor történt, de már
a mostani szemeddel, tudásoddal, rálátásoddal.
Például a
megbocsátás lelkigyakorlat során a belső érzelemkereső munka rávezet egy
olyan helyzetre, amellyel dolgunk van. Mondjuk, földerül, hogy tizenöt
éves korunkban szakítottunk életünk első
nagy szerelmével, és ebben nagyon megsérültünk. Egyszer csak újra
átéljük az akkori érzéseket, és rádöbbenünk, hogy még mindig van bennünk
fájdalom és harag. Ilyenkor a tizenöt éves kori énünket kell
megidéznünk, és vele kell olyan kapcsolatba kerülnie jelenlegi énünknek,
hogy a szükséges békítő és védő lelki munkát elvégezhessük.
A
megbocsátás lelki gyakorlat során tehát keressük azt a legnagyobb súlyú
sérelmet, fájdalmat, ami enkapszulálódott bennünk, amit a múltba
temettünk, és talán már nem is emlékszünk rá, de a szervezetünkben ott
ketyeg általa az időzített bomba. A lélek titokzatos ösvényein ilyenkor
mindig a legintenzívebb sérelemhez jutunk vissza. ...
Arról van
szó, hogy a te jelenkori éned, a maga okosságával, bölcsességével, a
traumából kiszabadult ember józan eszével képes disztanciát teremteni.
Ez természetesen nem az én, a személyiség megkettőzését jelenti, hanem
azt a képességünket - amit egyébként nagyon érdemes fejleszteni,
izmosítani magunkban -, hogy valahogy kívülről, messziről, bizonyos
távolságot teremtve rá tudjunk tekinteni egykori önmagunkra és a
fájdalmas eseményre. Ilyenkor szempontváltás történik, amelyet a
pszichológia átkeretezésnek nevez. Amikor megtörtént veled az adott
esemény, egy bizonyos pozícióban voltál, és annak megfelelően láttad a
valóságot. Az átkeretezés során megpróbálsz más szemszögből rátekinteni.
Mindenféle optikából megnézed a történteket, nemcsak magad, de
szeretteid, környezeted nézőpontjából is. Azáltal, hogy elkezdesz
mozogni saját beszorult lelki helyzetedben, életbe lép az a bizonyos
kaleidoszkóp effektus, amelyet már sokszor emlegettem: ha egy pici
részletet is elmozdítasz, a teljes kép megváltozik. Ez pedig óriási
megkönnyebbülést hozhat magával, egy csodálatos feloldó folyamat első
lépése lehet, amelynek keretében a beszorult, betokosodott lelki
tartalmak utat találnak kifelé.
Bagdy Emőke: Utak önmagunkhoz
