Önmegismerés a szeretetben
Minden veled kezdődik és veled végződik.
A világ is úgy tükröződik benned, amilyen tükör te vagy.
A világ is úgy tükröződik benned, amilyen tükör te vagy.
Az egyetlen igazi tükör a szeretet tükre.
Abban a pillanatban, amikor szerető szemmel nézel a világra, minden megváltozik körülötted. Már nem idegesíteni fognak a dolgok, hanem megértéssel tekintesz mindenre. Megérted, hogy minden kialakulatlan, minden változik, semmi sem tökéletes. S jó, hogy így van, különben nagyon unalmas lenne. El tudod fogadni, hogy egyetlen bizonyosság, egyetlen biztonság van ebben a létezésben: a folyamatos változás. Ez az élet biztonsága: folyamatosan áramlik, emberek jönnek-mennek körülötted, ajtók zárulnak és nyílnak ki számodra, új utak, új lehetőségek jönnek eléd, melyekkel élhetsz vagy nem élhetsz.
Ami örök, ami mozdulatlan, az egyetlen állandó: az a szeretet. Az egyetlen valóság, az egyetlen éltető energia, mert magában foglal mindent. Az egyetlen energia, amely kimeríthetetlen erőt ad, amely akkor is segít, ha már elveszettnek, erőtlennek érzed magad.
Amiért ide érkezünk a Földre, amit itt meg kell tanulnunk, az a szeretet. S hogy ez mennyire így van, az bizonyítja a legjobban, hogy szeretet nélkül épp úgy nem tudsz élni, mint levegő nélkül.
Mit tegyél hát, hogy szeress és szeretve légy?
A szeretetben mindent és mindenkit elfogadsz olyannak, amilyen. Nem a hiányosságait, a gazdagságát keresed. Nem azt nézed mije nincs, hanem azt, mije van. Nem azt kéred tőle számon, amivel nem rendelkezik, hálás vagy azért, amit adni tud. Nem az indulatait nézed, nem a haragját, a gyűlölködését, a bántó szavait. Azt látod benne, hogy ő ugyanúgy tapasztalatszerzésre érkezett ide, mint te. Ugyanúgy küzd, ugyanúgy szomorú, vagy boldog, ahogyan te is, ugyanúgy elesik és újra feláll, ahogyan te is. Nem azt keresed, ami elválaszt, azt nézed, ami összeköt.
Hiszen mindannyian összetartozunk. Lélekben egyek vagyunk, ha testben különbözők is. Lélekben testvérek vagyunk, ha vér szerint nem is.
Abban a pillanatban, amikor szerető szemmel nézel a világra, minden megváltozik körülötted. Már nem idegesíteni fognak a dolgok, hanem megértéssel tekintesz mindenre. Megérted, hogy minden kialakulatlan, minden változik, semmi sem tökéletes. S jó, hogy így van, különben nagyon unalmas lenne. El tudod fogadni, hogy egyetlen bizonyosság, egyetlen biztonság van ebben a létezésben: a folyamatos változás. Ez az élet biztonsága: folyamatosan áramlik, emberek jönnek-mennek körülötted, ajtók zárulnak és nyílnak ki számodra, új utak, új lehetőségek jönnek eléd, melyekkel élhetsz vagy nem élhetsz.
Ami örök, ami mozdulatlan, az egyetlen állandó: az a szeretet. Az egyetlen valóság, az egyetlen éltető energia, mert magában foglal mindent. Az egyetlen energia, amely kimeríthetetlen erőt ad, amely akkor is segít, ha már elveszettnek, erőtlennek érzed magad.
Amiért ide érkezünk a Földre, amit itt meg kell tanulnunk, az a szeretet. S hogy ez mennyire így van, az bizonyítja a legjobban, hogy szeretet nélkül épp úgy nem tudsz élni, mint levegő nélkül.
Mit tegyél hát, hogy szeress és szeretve légy?
A szeretetben mindent és mindenkit elfogadsz olyannak, amilyen. Nem a hiányosságait, a gazdagságát keresed. Nem azt nézed mije nincs, hanem azt, mije van. Nem azt kéred tőle számon, amivel nem rendelkezik, hálás vagy azért, amit adni tud. Nem az indulatait nézed, nem a haragját, a gyűlölködését, a bántó szavait. Azt látod benne, hogy ő ugyanúgy tapasztalatszerzésre érkezett ide, mint te. Ugyanúgy küzd, ugyanúgy szomorú, vagy boldog, ahogyan te is, ugyanúgy elesik és újra feláll, ahogyan te is. Nem azt keresed, ami elválaszt, azt nézed, ami összeköt.
Hiszen mindannyian összetartozunk. Lélekben egyek vagyunk, ha testben különbözők is. Lélekben testvérek vagyunk, ha vér szerint nem is.
Forrás ~ Internet
