A SZERETET HÉT ALAPELVE
1. Az egészség: belső béke. Következésképpen gyógyulni annyi, mint
megszabadulni a félelemtől. Ha azt tűzzük ki célul, hogy a testet
változtatjuk meg, akkor megfeledkezünk arról: egyetlen célunk a belső
béke megteremtése.
2. Létezésünk lényege a szeretet. A szeretetnek pusztán anyagi ok nem
lehet akadálya. Ennélfogva hiszünk abban, hogy a tudatnak nincsenek
korlátai, nem létezik lehetetlen, és elvileg minden betegség
megfordítható. És mivel a szeretet örök, a halálra sem kell félelemmel
tekinteni.
3. Adni annyi, mint kapni. Ha figyelmünket arra összpontosítjuk, hogy
adjunk, hogy eggyé váljunk a többiekkel, akkor a félelem megszűnik, és
mi képesek leszünk elfogadni a gyógyítást önmagunk számára.
4. Minden tudat összefügg. Következésképpen minden gyógyítás
öngyógyítás. Belső békénk magától átsugárzik a többiekre, ha önmagunk
számára már sikerült elfogadnunk.
5. Más idő nem létezik, csak a „most”. A fájdalom, a bánat, a
depresszió, a bűntudat és a félelem összes többi formája eltűnik, ha a
tudat a pillanat szeretetére és békéjére koncentrál.
6. Döntéseinket úgy hozzuk, hogy a bennünk élő békevágyra hallgatunk.
Nincs jó vagy rossz viselkedés. Az egyetlen érvényes döntés a félelem
és a szeretet közötti választás.
7. Az igazi egészség és boldogság útja a megbocsátás. Ha nem
ítélkezünk, elengedjük a múltat, és jövőnket megszabadítjuk a
félelemtől. Ha így teszünk, meglátjuk, hogy mindenki a tanítónk, és hogy
minden pillanat újabb lehetőség a boldogságban, békében, szeretetben
való gyarapodásra.
- Spontán gondolkodásra és cselekvésre való hajlam; ahelyett, hogy a múlt félelmeiből és tapasztalataiból keresnél válaszokat.
- Félreérthetetlen képesség arra, hogy élvezz minden pillanatot.
- Elveszíted az érdeklődésed az irányban, hogy mások cselekedeteit megfejtsd, megmagyarázd
- Elveszíted az érdeklődésed a konfliktusok iránt
- Elveszíted az aggódásra való képességed (ez egy igen erős jel)
- Gyakori hálaérzet és az életed minden pillanatának értékelése
- Gyakori elégedettség-érzés csak azért, mert létezel
- Örömérzet a másokkal és a természettel való kapcsolódáskor
- Gyakori mosolygás (általában különösebb ok nélkül)
- Növekvő tendencia arra, hogy hagyod a dolgokat megtörténni, ahelyett, hogy te akarnád őket megtenni, kézben tartani mindenáron
- Megnövekedett fogékonyság a többiek felől áradó szeretetre, éppúgy, mint a kontrollálhatatlan vágy erősödése, hogy viszont szeresd őket.
