A NÉGY GYERTYA TÖRTÉNETE

Egyszer volt,hol nem volt,volt egyszer négy gyertya.
Olyan nagy volt a csend körülöttük, hogy tisztán lehetett érteni,
amit egymással beszélgettek.

Azt mondta az első: - ÉN VAGYOK A BÉKE!

De az emberek nem képesek életben tartani.
Azt hiszem el fogok aludni.
Néhány pillanat múlva már csak egy vékonyan füstölgő kanóc
emlékeztetett a hajdan fényesen tündöklő lángra.

A második gyertya azt mondta: - ÉN VAGYOK A HIT!

Sajnos az emberek fölöslegesnek tartanak,nincs értelme tovább égnem...
A következő pillanatban egy enyhe fuvallat kioltotta a lángot.

Szomorúan így szólt a harmadik gyertya: - ÉN A SZERETET VAGYOK!

Nincs már erőm tovább égni.
Az emberek nem törődnek velem,semmibe veszik,
hogy milyen nagy szükségük van rám.
Ezzel ki is aludt.

Hirtelen belépett egy gyermek.
Mikor meglátta a három kialudt gyertyát felkiáltott:
- de hát mi történt? Hiszen nektek égnetek kéne MINDÖRÖKKÉ...!
Elkeseredésében hirtelen sírva fakadt.

Ekkor megszólalt a negyedik gyertya:

Ne félj! Amíg nekem van lángom,újra megtudjuk gyújtani a többi gyertyát.
- ÉN VAGYOK A REMÉNY!

A gyermek szeme felragyogott.
Megragadta a még égő gyertyát és lángjával új életre keltette a többit.

Add Urunk, hogy soha ki ne aludjon bennünk a remény!

Had​d​ legyünk eszköz a kezedben, amely segít megőrizni gyermekeink szívében

a HIT, REMÉNY, SZERETET és a BÉKE lángját!

 

Forrás ~ Internet