FÉNY ÉS ÁRNYÉK

'A fénylő Napnak is vannak sötét foltjai.
Mért hinnénk, hogy egy ember élete csupa tündöklésből áll?
A Föld éjszaka megpihen,hogy a következő napon állni tudja
a Nap fényét.

Amikor elég volt a töménytelen ragyogásból sötétségbe burkolózik.
Így van ez az emberrel is: a mértékletes fénnyel ragyogókat bántja
a nagy fényesség, félrehúzódnak; míg a folyton tündöklők kimerülnek.
Senkinek sem jó a túlzott tündöklés: az előbbi, mint parányi csillag
hozzásimul az égbolt sötétjéhez; az utóbbi fényét fakítja, idővel
aztán megszürkül, lekopik róla az aranymáz, s miként a gyertya
lángja, mely túl soká világít, csonkig ég.'

Forrás ~ Internet