JELLEM

Azt mondják, az emberek olyanok, mint a fák:

a fa árnyéka a hírnév,

gyümölcse a személyiség,

de a legfontosabb része a gyökere-

ez pedig nem más, mint a JELLEM.

Warren W. Wiersbe

A jellemét mindenki maga munkálja meg. 

Ez egy életfeladat.

De mi történik akkor, ha a jól-létet a humánum fölé helyezzük? 

Tehát megfordítjuk, és a felelős jellem fölé helyezzük a jól-létet? 

Szerintem zavar, anarchia.

Az emberről beszélek, a nagybetűs Emberről. 

Jellemzője: a szabad akarata, az ész, és a cselekvő erő. 

A szabad akaratnak nem csupán a vágy kielégítésére kell irányulnia, 

mert azon túlmutató ereje van. 

A szabad akarat egy fejlődési utat jelent. 

Ez az egyén, és egyben a társadalom érdeke is. 

A társadalom feladata, hogy ezt az érdeket valamilyen kerettel ellássa, 

és a hozzávezető utakat megmutassa. 

Ha nem állít kívánalmakat a fiataloknak, szankciókat és elérési utakat, 

az egyrészt egy hibásan értelmezett jóléti, társadalmi, mentalitási probléma, 

másrészről pedig az egyéni szabadság hibásan értelmezett fölhígítása.

Mitől van az, hogy a háborús viszonyok idején kialakult mérhetetlen szegénységben 

az emberek egy része összefog és egymást segíti, a másik része pedig rabol és fosztogat? 

Ilyenkor jelenik meg precízen az emberi lépték. 

Ugye, nem kérdés, hogy a rablókat bíróság elé kell állítani, és el kell ítélni. 

Amikor béke van, mindezt elfelejtjük, és a jól-lét kerül az előtérbe. 

Azt mondjuk: nem tudta megvenni a fülbevalóját, lopott szegény.

Mit tud erre mondani az értelmiség? 

Az írástudók felelőssége, komoly dolog. 

Nemcsak a jól-lét a fontos. 

Napjainkban is fontosnak kell lennie a jellemnek, 

vagyis a jó embernek.

C. Molnár Emma